Miért nem szeretnek telefonálni a fiatalok? És miért lenne nekik sokkal jobb – akár a magányukat, a pszichés egészségüket befolyásolva –, ha rendszeresen felhívnának valakit? Pszichológusok magyarázzák el a telefonálás lélektani hátterét és hasznát.
Az élet velejárója a betegség, a halál, a válás, a veszteségek. Hiába szeretnénk, titkokkal nem tudjuk megvédeni a gyerekeinket. Nem is szükséges: egyrészt érzékelik a hamisítást, másrészt sokkal több mindent meg lehet velük beszélni, mint gondolnánk. Ám nem akárhogyan.
A visszajelzés fontosabb, mint sokan gondolnák.
Négy komponens szükséges ahhoz, hogy elérjük, amit korábban megvalósíthatatlannak hittünk – állítja Steven Kotler amerikai szakíró.
Sőt a házasságot is óvja az apák szülési szabadsága.
Valentin-nap alkalmából nemcsak a szerelmet, de az elköteleződést is ünnepelhetjük: a házasodási kedv az utóbbi években új lendületet vett Magyarországon, és még a koronavírus-járvány sem állhatta útját a szertartásoknak.
A legelső kérdés eldönteni, hogy valóban addikt-e.
Nem kell sem alkotni, sem hármas szaltókat ugrani ahhoz, hogy teljes életet éljünk, a felelősség viszont mindenképpen a mienk – vallja Tompa Andrea író, aki arról is szól, hogyan jelenthet a haza a nagy fogalmon kívül valami egészen aprót is.
Sokaknak könnyebb beszélgetni a géppel.
Csak akarat kérdése! – mondjuk sok mindenre, amivel meg akarunk küzdeni, legyen az a lustaságunk vagy a falánkságunk. Nem ez az egyetlenegy tévhit, amivel az önuralomhoz vezető utunk ki van kövezve.
Sokak számára az élet egyik célja az igazi megtalálása lehet. Vajon honnan ered és mi a gond azzal, ha lányregényszereplőként monitorozzuk a másik nemet?
Az agyban máshol raktározódnak el a stresszes emlékek, mint a szép vagy a jelentéktelen epizódok.
Hogyan alakulnak ki és hogyan tudatosíthatjuk, hogy mik az értékeink? Ha már tudjuk, akkor már dolgozhatunk azon, hogy a lehető legtöbb cselekedetünk összhangba kerüljön ezzel az értékrenddel. Így közelíthetjük magunkban a belső és külső tükör képét egymáshoz, amelyek minél inkább összhangban vannak, annál jobban megéljük a harmóniát.
Kamaszlányként, a nyolcvanas évek közepén azonnal átsiettem a lakás másik végébe, ha meghallottam, hogy édesanyám Máté Péter sorait dúdolja: „Most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár…” Aztán teltek-múltak az évek (azok, amikor az ember még adottnak látja a kapcsolatait), és ha Máté Pétert teljes mélységében nem is, de anyámat lassan elkezdtem megérteni.
Mindenki életében legalább egyszer helyet követel magának a töprengés a létezés értelméről. Az ilyen nagy kaliberű kérdés azonban nemcsak önmagunk meghatározásában játszik fontos szerepet, de érinti a velünk együtt élőket, a hozzánk legközelebb álló társunkat, párunkat.
Az egyik szokásos kritikus pont a sógornő érkezése. Pozitívum, hogy a trónörökös és az öccse nem idegenkedik a terápiától.
Szeretnénk jó színben feltűnni, ez hajt minket.
Nem egyszerű feladat kiigazodni az érzelmek útvesztőjében, pedig mára bizonyítást nyert, hogy a boldogságunk és jóllétünk miatt érdemes foglalkozni velük, és megpróbálni megérteni őket. A szakpszichológus, egyetemi docens beavat minket az érzelmi intelligencia rejtelmeibe, ami szerencsére egész életünkön át fejleszthető.
Az érzelmi intelligencia sokkal fontosabb szerepet tölt be az életünkben, mint gondolnánk. Ráadásul tanulható, fejleszthető, és haladásunkat hamar siker koronázza.
